Slider

Az Erdélyi Világszövetség Kányádi Sándor emlékestet és egyben KCSP ösztöndíjasok búcsú estjét tartotta 2019. május 25-én Stuttgartban.

A rendezvényt Tamás Péter, az Erdélyi Világszövetség elnöke és Szabó Dezső, a Magyar Kulturális Intézet igazgatója nyitották meg.

A kétrészes előadást Kányádi Sándor, erdélyi magyar költőnk születésének 90. évfordulója alkalmából szervezett emlékest indította.

Életművét a Stuttgarti Amatőr Színjátszó Kör feldolgozásában láthattuk megjelenni a színpadon, szavalatok, zenés-feldolgozások, illetve konferáló szövegbe szőve.

A már több, mint 60 éve megszületett Napsugár folyóiratban  megjelent gyermek vereseken keresztül, mint amilyen a „Kecse” című vers, egészen a vallásos „Noé bárkája felé”, a romantikus „Tűnődés csillagok alatt” verseken keresztül, a hírhedt „Vannak vidékek” versciklusig, valamit a Kaláka együttes által feldolgozott dalokig számos költeményt hallhattunk az előadásban.

Neves költőnk 2011-ben tartott előadást ugyancsak a Magyar Kulturális Intézetben, ahol személyesen találkozhatott vele a Színjátszó Kör és a magyar közönség. Ez az esemény maradandó élményként él az emlékezetekben.

A rendezvényt mottóként hatotta át Kányádi Sándor rövid gondolata mely szerint „Egyetlen hazánk van: ez a magyar nyelv.”

A sikeres előadást Kányádi Ars-poétikájának a “Vannak vidékek” versciklusnak, illetve a Valaki jár a fák hegyén versnek a szellemisége zárta, melynek hangulatában a stuttgarti magyarok is otthonra találhattak nyelvükben és közösségükben.

Az előadás után egy rövid szünet következett, ahol magyar borok, zakuszkás és vinettés szendvicsek várták a közönséget.

A szünetet követte a 2018-19-es év KCSP ösztöndíjasainak búcsú estje. Az eltelt programszakaszban hat ösztöndíjas tevékenykedett Stuttgartban, illetve környékén.

Az ösztöndíjasok Kányádi Sándor „Volna még” jelképesen is értelmezhető versével indítottak, mely egyértelművé tette, hogy bár véget ért az ösztöndíj program, a közösségért, az emberiségért mindig volna mit tenni, mondani, üzenni…

A jelenlévő mentorok és ösztöndíjasok egymást követve tartották meg rövid beszédeiket. Vajda Mátyás két éves eredményes együttműködés után búcsúzott a Csöbörcsök táncegyüttestől. A Stermeczki házaspár, Krisztina és András kilenc hónapos szolgálat után köszönt el a Baden Würtembergi Protestáns gyülekezettől. Tóth Kainráth Noémi szintén két éves kiemelkedően hasznos munkavégzés után búcsúzott a Konzuli Magyar Iskolától. Nagy-Portik Katalin abban a szerencsés helyzetben van, hogy még egy programszakaszban segítheti az Erdélyi Világszövetség és a Színi Kör működését.  Sajnos Molnár Gábor a stuttgarti és ulmi cserkészet ösztöndíjasa és mentorai nem tudtak részt venni az eseményen.

Az elmúlt kilenc hónapban a stuttgarti ösztöndíjasok több alkalommal is segítették egymás munkáját, most is közösen szervezték és bonyolították le a büfé kiszolgálását.

Olyan jól érezte magát a társaság, hogy a másnapi választásokra való tekintettel, hosszas kérlelés után sikerült csak „kiüresíteni” az intézetet.

Egy eredményes ösztöndíj programot zártunk!